Szakterületeim

Adóellenőrzés, adórevízió során adószakértés, adótanácsadás

 

Az adóhatósági ellenőrzési eljárások során teljes körű képviseletet, ügyintézést, továbbá észrevételek, nyilatkozatok, fellebbezések, egyéb beadványok elkészítését és benyújtását vállalom, mindemellett az eljárások lefolytatása során jogi tanácsadást nyújtok az adózók részére. 

Nagyon fontos, hogy az adórevízió ideje alatt az adózók megfelelő szakértelemmel rendelkező képviselőt válasszanak, ügyeik képviseletére, annak érdekében, hogy az adóhatóság ne tudja őket megfélemlíteni, hatalmi erejükkel akár olyan nyilatkozattételre rávenni, melyek később adózó hátrányára válhatnak. 

Fontos az is, hogy az eljárások a jogszabályi előírásoknak megfelelően kerüljenek lefolytatásra, ezeket a szabályokat csakis szakértelemmel rendelkező szakember tudja figyelemmel kísérni. 

Az adózók részére több garanciális, jogorvoslati lehetőséget is biztosít a törvény, melyeket minden esetben célszerű kihasználni, ezekkel a opciókkal élni kell. 

Az ellenőrzések fajtái: 

Az adóhatóság jogkövetési vizsgálat keretében a bevallási időszak lezárását megelőzően is

  1. a) ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a törvényekben előírt egyes adókötelezettségeinek, azokat határidőben, illetve az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére alkalmas módon teljesíti-e;
  2. b) adatokat gyűjthet a nyilvántartásában és az adózó nyilvántartásában, bevallásában szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmának, illetve ezek hitelességének megállapítása érdekében;
  3. c) vizsgálhatja a gazdasági események valódiságát;
  4. d) adatokat gyűjthet az ellenőrzési tevékenysége támogatása érdekében, így különösen becslési adatbázis létrehozásához, karbantartásához.

(2) Az adóhatóság az állami adó- és vámhatóság nyomozó hatósági hatáskörrel felruházott szerve által feltárt adatok és bizonyítékok alapján bűncselekmény elkövetési értékének megállapítása céljából is vizsgálhatja gazdasági események valódiságát jogkövetési vizsgálat keretében. 

 Jogkövetési vizsgálatot indíthat az adóhatóság többek között az alábbi célokkal:

  • Annak érdekében, hogy megvizsgálja, hogy a cégek egyes adókötelezettségeinek eleget tettek-e, pl. a bevallások határidőben kerültek-e benyújtásra, bejelentési, bankszámlanyitási kötelezettségüknek eleget tettek-e, adatszolgáltatást megfelelően teljesítették-e, a bizonylatokat a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően kiállították-e, azokat megőrizték-e, stb.
  • Ha bevallásban, bejelentésben és a NAV nyilvántartásaiban szereplő – pl. üzleti partnertől érkező VIES, belföldi összesítő jelentésből származó – adatok között eltérés mutatkozik, azok okainak feltárása, tisztázása érdekében.
  • Más, a céggel üzleti kapcsolatban álló adózó ellenőrzéséhez kapcsolódóan.
  • Egy adott ügylet vizsgálata céljából a NAV, hogy ellenőrizze megvalósult-e a gazdasági esemény és úgy ment-e végbe, ahogy dokumentálták a felek.
  • Üzleti kapcsolatok feltérképezése érdekében adott időszaki ügyleteket vizsgál, adatot gyűjthet más adózót érintő adóellenőrzéshez (pl. az értékesítési lánc vizsgálata, értékesítések volumene).
  • Adatgyűjtés érdekében pl a kiskereskedelmi forgalomra vonatkozóan a korábbi tapasztalatok alapján kockázatosabbnak tartott területeken (pl. vendéglátás, piacok, vásárok) becslési adatbázisának felállítása érdekében.
  • Nyílt vagy fedett próbavásárlás lefolytatása érdekében.
  • Hirtelen megemelkedett foglalkoztatotti létszám okainak felderítése érdekében.
  • Az EKAER kötelezettségek szabályszerű teljesítésének vizsgálata érdekében.
  • Amennyiben a társaság a tao bevallásban nyilatkozott arról, hogy nem választja a jövedelem-nyereség minimumot, a bevalláshoz mellékelt kiegészítő nyomtatvány kockázatelemzési eljárás során kerül vizsgálatra. Ha ennek eredményeként feltehető a bevétel eltitkolás, szabálytalan költségelszámolás, akkor jogkövetési vizsgálatot rendel el a NAV.

Adóellenőrzés keretében az adóhatóság az adózó adómegállapítási, adatbejelentési, bevallási kötelezettsége teljesítését adónként, támogatásonként és időszakonként vagy meghatározott időszakra több adó és támogatás tekintetében is vizsgálja.

Az adózó által igényelt költségvetési támogatást, adó-visszatérítést, adó-visszaigénylést a bevallási időszak ellenőrzéssel történt lezárásának hatályával a kiutalást megelőzően is vizsgálhatja az adóhatóság.

Ha a kiutalás előtti ellenőrzés során az adóhatóság azt állapítja meg, hogy az igényelt költségvetési támogatásra, adó-visszatérítésre, adó-visszaigénylésre az adózó részben jogosult, az ezen részösszegre vonatkozó jegyzőkönyv alapján az adóhatóság a részösszeg kiutalásáról dönthet, míg az ellenőrzést a fennmaradó összeg tekintetében folytatja. A részösszegekre vonatkozó jegyzőkönyvek tekintetében észrevételnek nincs helye, az adózó észrevételeit a kérelemmel érintett teljes összeg kiutalás előtti ellenőrzésének megállapításait tartalmazó jegyzőkönyv átvételét követően teheti meg.

Adóellenőrzéssel lezárt bevallási időszak tekintetében az adó, költségvetési támogatás ismételt vizsgálatára kerülhet sor

  1. a) ha az elsőfokú adóhatóság a korábbi ellenőrzés megállapításának végrehajtását vizsgálja (utóellenőrzés),
  2. b) az adózó kérelmére, ha az adózó által feltárt új tény, körülmény tisztázása a korábbi ellenőrzés megállapításainak megváltoztatását eredményezné, feltéve, hogy az új tény, körülmény korábban nem állt és jóhiszemű eljárás esetén nem állhatott az adózó rendelkezésére, illetve arról az adózó nem tudott és jóhiszemű eljárás esetén nem is tudhatott,
  3. c) ha az adóhatóság rendelkezésére álló adatok alapján az ismételt ellenőrzés eredménye ellátási jogosultságot teremt, vagy
  4. d) felülellenőrzés keretében.

Felülellenőrzést folytat le a felettes szerv, ha

  1. a)az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó ellenőrzés esetén az állami adó- és vámhatóságot irányító miniszter, az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó ellenőrzés esetén az adópolitikáért felelős miniszter ellenőrzéssel már lezárt időszak ellenőrzését rendelte el, vagy az Állami Számvevőszék elnöke, a különleges gazdasági övezet esetében a megyei önkormányzat képviselő-testülete, az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetén az önkormányzat képviselő-testülete ellenőrzéssel már lezárt időszak ellenőrzését kezdeményezte,
  2. b) az állami adó- és vámhatóság vezetője erre utasítást ad, amely alapján a felettes szerv ellenőrzi a korábban lefolytatott ellenőrzés szakszerűségét és törvényességét,
  3. c) ha az adóhatóság olyan, az adó megállapítását befolyásoló új tényről, adatról, bizonyítékról szerez tudomást, amely a korábbi adóellenőrzéskor nem volt ismert, és az ellenőrzés lefolytatására az állami adó- és vámhatóság vezetője, az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetén az önkormányzati adóhatóság döntései elleni fellebbezések elbírálására jogosult hatóság vezetője utasítást ad.

Az új tény, körülmény különösen a külföldi adóhatóság megérkezett válaszában foglalt, az adó megállapítását befolyásoló új tény, adat, feltéve, hogy az adóhatóság az adóellenőrzést a külföldi adóhatóság válaszának hiányában fejezte be.

A felülellenőrzés nem rendelhető el, ha elrendelése feltételeinek meglététől számított hat hónap eltelt.

Ha a felülellenőrzés alkalmával a felettes szerv a korábbi ellenőrzés által feltárt tényekhez, adatokhoz, körülményekhez, minősítéshez képest eltérést állapít meg, és ez az adófizetési kötelezettséget érinti, a felettes szerv a korábbi ellenőrzés alapján hozott határozatot megváltoztatja, határozat hiányában elsőfokú határozatot hoz.

A felülellenőrzés megállapításairól hozott határozat ellen az állami adó- és vámhatóságot irányító miniszterhez, az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó ellenőrzés esetén az adópolitikáért felelős miniszterhez intézett, a felülellenőrzést lefolytató szervnél benyújtott fellebbezésnek van helye.

A helyszíni ellenőrzést az adóhatóság csak akkor kezdheti meg, ha az adózó vagy annak képviselője, ezek hiányában két hatósági tanú jelen van.

Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, akkor a helyszíni ellenőrzést az önálló tevékenységet folytató adózónál a tevékenység végzése időszakában (munkaidőben), más személynél napközben reggel 8 és este 8 óra között lehet lefolytatni. Ettől az adózó kérelmére lehet eltérni. A helyszíni ellenőrzés része az adózó székhelyén, telephelyén kívül tárolt, illetve őrzött eszközök, iratok vizsgálata is.

Az adóhatóság nyilvántartásában és az adózó nyilvántartásában, adatbejelentésében, bevallásában szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmának, illetve ezek hitelességének megállapítása érdekében a bevallási időszak lezárását megelőzően jogkövetési vizsgálat keretében adatokat gyűjthet vagy helyszíni ellenőrzést végezhet. Adatgyűjtésre és helyszíni ellenőrzésre sor kerülhet a becslési adatbázis létrehozása, bővítése, illetve frissítése érdekében is.

Ellenőrzési eljárások többek között:

Az adóhatóság leginkább vizsgálja a kiutalás előtti áfa tételeket, a fizetendő adó összegét, alapját, és a levonható adó mértékének, jogszerűségének körülményeit, stb. 

Az ellenőrök általában azokat a gazdasági eseményeket vizsgálják meg alaposabban, amelyek a könyvek, nyilvántartások átvizsgálása során rendszeresen előfordulnak, azaz szokásos események, továbbá a nagy értékű ügyleteket, amelyek jóval meghaladják a könyvekben, nyilvántartásokban kimutatott ügyletek értékét, melyek az adóhatóságnál felhalmozott ellenőrzési tapasztalat és az ellenőr által megszerzett gyakorlat alapján költségvetési szempontból adókockázatot hordoznak (pl. tanácsadói díjak, közvetítői díjak, külföldi cégek beszámlázásai, stb.), a vizsgálat alá vont adózó tevékenységéből fakadó ügyletek (pl. építőipari tevékenységet folytatónál alvállalkozói számlák), más adózónál lefolytatott ellenőrzések során feltárt ügyletek.

Az online adatszolgáltatás körében a hatóságok jelenleg sokkal célirányosabban tudják az adózókat ellenőrzésre kiválasztani, az eljárások felgyorsulnak, azok eredményei pontosabbak. 

A hatóság kiemelt ellenőrzési területe az adókijátszások, adóelkerülések vizsgálata, az ilyen jellegű adózói magatartások visszaszorítása. 

A hatósági eljárások azonban számos eljárási és anyagi jogsértéssel is találkozhatunk, melyek az Európai Unió Bírósága elé is elértek, számos döntés került kiadásra e körben, legutóbb a C-610/19 Vikingo ügy, és a C-611/19 Crewprint ügy.

A társasági adóval kapcsolatos ellenőrzések hagyományos területei: az adózás előtti eredmény terhére indokolatlanul elszámolt költségek kiszűrése, a veszteségelhatárolási szabályok helyes alkalmazása, és az adóalap módosító tételek jogszerűségének vizsgálata. Mindezek mellett a transzferárazás az egyik legnagyobb kihívás az adókockázatok területén, így kiemelt figyelmet fordítanak rá.

A NAV kiemelten vizsgálja a kifizetőknél és foglalkoztatóknál a KATA alanyokkal kötött szerződéseket, a bújtatott foglalkoztatással kapcsolatos visszaélések feltárása és visszaszorítása érdekében.

A revizorok a számla- és nyugtaadást, a foglalkoztatottak bejelentését, az online pénztárgépek használatát, illetve az áruk eredetét vizsgálják. Az online pénztárgépekhez kapcsolódóan ellenőrzik továbbá a tényleges és a bizonylatolt készpénzkészlet egyezőségét, a napi nyitó pénzkészlet rögzítését, illetőleg a pénztárgép éves felülvizsgálatának elvégeztetését.

Az adóhatóság a rendelkezésére álló adatbázisból feltárt adatok alapján ellenőrzik pl. a 08-as járulékbevallások és a T1041-es bevallások közötti adategyezőséget, egészségügyi szolgáltatási járulék befizetési kötelezettséget, stb.

A revízió során a hatóság, helyszíni ellenőrzés keretében a szállítási szakaszban ellenőrizheti a gépjárművet, fuvarokmányokat, a címzett telephelyén az árut, a bejelentés szabályosságát, stb.

A NAV továbbra is előre jelzi honlapján az Adótraffipax rovatban, hogy mely időszakban és helyszíneken végez jogkövetési vizsgálatokat és tart próbavásárlásokat, továbbá minden év elején közzéteszi az adott év ellenőrzési feladatait, melyet a NAV honlapján lehet figyelemmel kísérni.

Adóvégrehajtás

 

Az adóvégrehajtási eljárásokra elsősorban az Avt. (az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény), illetve a Vht. (bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény) szabályai az irányadók.

Adóvégrehajtási eljárásban az állami adó- és vámhatóság, valamint az önkormányzati adóhatóság  által (a továbbiakban együtt: adóhatóság) megállapított, nyilvántartott, törvényen vagy önkormányzati rendeleten alapuló fizetési kötelezettségek végrehajtására kerül sor. Ugyanezen szabályokat kell alkalmazni az általános közigazgatási rendtartás alapján foganatosítandó végrehajtások során is, továbbá alkalmazni kell azon köztartozások, igazgatási és bírósági szolgáltatási díjak és egyéb tartozások végrehajtása során is, amelyekre törvény az adók módjára való behajtást rendeli el (a továbbiakban: adók módjára behajtandó köztartozás).

Lényeges körülmény, hogy a végrehajtási eljárások során kellő szakértelemmel rendelkező szakember segítse az adózókat, tájékoztassa őket a jogorvoslati lehetőségekről, illetve megoldást találjon a fizetési nehézségek miatt megjelenő problémákra. 

Méltányosság, részletfizetés, fizetési kedvezmények, fizetési halasztások

Az adójogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy azon adózók, akik önhibájukon kívül nem tudnak határidőben eleget tenni fizetési kötelezettségeiknek, kedvezményt kérjenek az adóhatóságtól.

Ezeket a kérelmeket elsősorban a FAG01 és FAM01 nyomtatványokon lehet benyújtani a NAV-hoz, melyek kitöltésében, mellékletek összeállításában segítséget nyújtok az adózóknak.

A fizetési kedvezményekről az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) rendelkezik, az alábbiak szerint:

Art. 198. § [Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése] 

(1) Fizetési halasztás és részletfizetés (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés) az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető. A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség

  1. a) a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, és
  2. b) átmeneti jellegű, az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.

(2) A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit.

(3) Nem engedélyezhető fizetési könnyítés

  1. a) a természetes személyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra,
  2. b) a beszedett adóra,
  3. c)a kifizető által a természetes személytől levont járulék,
  4. d)az Áfa tv. szerinti csoportos adóalany és a Tao tv. szerinti csoportos társasági adóalany számára a csoportos adóalanyiság időszakában.

Art. 199. § [Automatikus részletfizetési kedvezmény] 

(1)  A természetes személy adózó – ideértve a vállalkozási tevékenységet folytató és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személyt is – kérelmére az adóhatóság az általa nyilvántartott, legfeljebb egymillió forint összegű adótartozásra – kivéve a 198. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségeket – évente egy alkalommal legfeljebb tizenkettő havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez a 198. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nélkül.

(2)  A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett természetes személy – a bevallás benyújtására előírt határidőig – személyi jövedelemadó-bevallásában nyilatkozhat úgy, hogy a bevallott, együttesen ötszázezer forintot meg nem haladó személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó-fizetési kötelezettségét pótlékmentes részletfizetés keretében, az esedékességtől számított legfeljebb tizenkettő hónapon keresztül, havonként egyenlő részletekben teljesíti. Az első részlet megfizetésének határideje a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség törvényben meghatározott esedékességének napja. A nyilatkozat megtételére előírt határidő jogvesztő.

(3) Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, az (1) és (2) bekezdés szerinti kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ebben az esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel.

Adóhatóság előtti személyes és online képviselet

Tevékenységem során, az adórevíziókban való részvétel és képviselet ellátása korábban jelentős számú, személyes ügyintézést igényelt az adóhatóság előtt, ez azonban, az informatikai rendszerek fejlődése miatt – valamint a COVID járvány következtében is – mára már elsősorban online kapcsolattartásra alakult át.

Nagyon fontos, hogy a revíziók alatt megfelelő képviseletről gondoskodjon adózó, többek között az iratok átvétele, anyagok, nyilatkozatok megküldése, határidők betartása során, hiszen ezek jelentős mozzanatai az adóhatósági eljárásoknak, ezért különös figyelmet kell fordítani a hivatkozott eljárási körülményekre. 

Illeték ügyek, fizetési meghagyások 

Az adóhatóság az illeték fizetés körében fizetési meghagyásokban szabja ki adózó terhére a befizetendő illeték összegét.

Természetesen ezen eljárások során is van lehetőség jogorvoslatra, amennyiben adózó nem ért egyet a kiszabás feltételeivel, összegével.

 

Önkormányzati adóügyek

Tekintettel arra, hogy az önkormányzatok is az adózás rendjéről szóló jogszabály alapján járnak el hatósági munkájuk során, a fent előadottak szerint, ezen ügyekben is vállalom jogi adószakértés, és képviselet ellátását.

Közigazgatási bírósági eljárások

Előfordul, hogy az adóhatósági megállapítás a közigazgatási szakaszban véglegessé válik, adózónak fizetési kötelezettséget megállapítva, akár fiktív, mondvacsinált hatósági indokok alapján is,  így szükséges a bírósági előtti felülvizsgálati eljárás megindítása.

Ezekben az ügyekben vállaljuk keresetek elkészítését, és a bírósági eljárás során képviselet ellátását, a szükséges beadványok megszerkesztését, az eljárás során jogi tanácsadás nyújtását együttműködő ügyvédi partner irodával, partner ügyvédekkel kooperálva.

Gazdasági büntetőügyek

Abban az esetben, amikor az adóhatóság azt állapítja meg egy revízió során, hogy adózó szándékos adókijátszásban, adócsalásban vett részt, büntető eljárás megindítására tesznek javaslatot.

Az ügyek jelentős részében költségvetési csalás, pénzmosás, számvitel rendjének megsértése, csődbűncselekmény, okirat hamisítás, stb. esetekben indul meg a büntető eljárás, melynek lényeges szakmai alapja, eleme az adóhatósági megállapítás, így ezekben az ügyekben nagyon fontos az adószakértői jelenlét és szakmai segítség. Természetesen a képviseletet ezekben az ügyekben csak ügyvédi iroda, ügyvéd láthatja el, ezért együttműködő partner irodával, ügyvédekkel kooperálva tudunk segítséget nyújtani az adózók számára.